40hét+1nap

Rém érdekes, hogy nem engem, hanem Pét nyaggatják az ismerősök dögivel, hogy na, mi van már? Mondjuk cseppet sem bánom, hogy nem engem idegesítenek, bár rajta keresztül, azért átjut rám is. Mert azért el lehet képzelni, hogy milyen lehet, hogy ha már az én minden emberi hülyeséget ember felett tűrő Pém is már annyira idegbajt kap a dologtól, hogy képes volt kiírni egy "szolgálati közleményt" a facebookra, melyben rém diplomatikusan türelemre inti az embereket.
De tényleg, pl. az ex-szomszéd nénit, akihez különösen semmi nem fűzött minket, mér érdekli annyira, hogy 2 naponta írogat??? Meg az emberek mér nem gondolják, hogy ha megszületik, úgyis az első dolgai közt lesz a Zuramnak, hogy kiposztolja a nagy hírt? Mit hisznek? Hogy titkoljuk? Vagy esetleg azt gondolják, hogy ha még nem volt rá érkezésünk, hogy tudassuk a világgal, majd az ő noszogatásukra előbb megtesszük?
Szép és jó ez a "kiírt dátum", de most esett le, hogy valójában a szülés egy 1 hónapos intervallumban történik a valamikor. (És akkor itt most a természetes időben szülésre gondolok csak) És ez egy nagyon hosszú hónap, pláne annak, aki már az elején arra készül, hogy na, bármikor, amit én is tettem, és lehet, nem kellett volna.
Most meg itt ülök, és megbolondulok, mert kint esik az eső, és pedig most kéne mászkálni, hogy eltereljem a gondolataimat, meg hogy tán rásegítsek a megindulásra. Itthon meg már nincsen semmihez kedvem, energiám, mivel nagyjából rend és tisztaság van, és tudom, hogy amíg a kórházban leszünk, anyu úgyis ki fog takarítani.