Egyéni vállalkozó leszek - 9.hét betöltve

Ezt most különösen azért írom le, hogy ha valaki hasonló helyzetbe kerül a várandóssága alatt biztosítás téren, akkor tudja, mit tegyen:

Szóval, tegnap konzultáltunk azzal a kismamákra szakosodott TB tanácsadóval, és egy olyan legális megoldással állt elő, ami nekem eszembe sem jutott, úgyhogy igazán megérte:
legyek egyéni vállalkozó.

Tehát  így néz ki a dolog: 

• 02.28-án megszűnik a mostani munkaviszonyom,
• 03.01-ei hatállyal egyéni vállalkozóvá válok,
• 03.01-kb.04.15-ig fizetem magam után a járulékokat (ami kb. összesen 90 000Ft), és ezáltal biztosítottá válok,
• kb. 04.15-én pedig táppénzre kerülök veszélyeztetett terhesként a szülésig,
• és akkor így jogosult leszek TGYÁS-ra és GYED-re is, 
• sőt, majd később, ha jönne a 2. gyerek,  akkor is majd jó lesz (de ezt egyelőre nemtom, mér, mert, bevallom, ez egyelőre nem foglalkoztat minket, most erre az egyre koncentrálunk)

Tehát így minden ellátást meg fogok kapni - mintha folytatódna rendesen a munkaviszonyom -, a kiadás és bevételkiesés annyi, hogy: kell fizetni 90 000Ft-ot járulékra+ez a tanácsadó 60 000Ft-ért intézne el mindent, és hát másfél hónapig "nem jön be" semmi jövedelem.
Szerencsére annyi megtakarításunk maradt, hogy ezt fedezni tudjuk, hogy miből veszünk majd. pl. kiságyat, azt meg majd kiokoskodjuk, összehúzzuk a nadrágszíjat.

Ez egyébként különösen azért is jó, mert amúgy is azt tervezgettem, hogy én többet hülye munkahelyen nem akarok dolgozni, a magam ura akarok lenni, vállalkozni, és hát így megteremtem az adminisztratív hátteret hozzá, amivel majd a GYED idején el lehet kezdeni foglalkozni komolyabban.

Úgyhogy most végre fellélegeztem, de azért még ezt az elképzelést más hozzáértővel is megerősítettem, hogy tuti helytálló-e, illetve egyelőre fogalmam sincs az egyéni válllalkozói létről, úgyhogy most következik annak tanulmányozása.

Az biztos, hogy most aztán lesz szabadidőm...
Ja, és ha bármikor el kéne már most mennem táppénzre, nem befolyásolná az egészet, csak annyi lenne, hogy valamivel ugye kevesebb pénzt kapnék, mint a bérem. Úgyhogy úgy vagyok vele, hogy most már tényleg szarni fogok a tetű munkahelyemre, nem fogok miattuk idegeskedni, és amint felhúznak vmivel (pl. influenza járvány idején nem engedik, hogy itthonról dolgozzak), otthagyom őket a pííííbe, 'oszt zárják le a projektet, ahogy akarják, punktum.

Összevakarva

A tegnapi hirtelen összeomlás után szokás szerint összeszedtem magam, Pé nem ment este edzésre, hanem hazajött, és tanácskoztunk, és elkezdtük kitalálni az új megoldást:
Újabb kalkulációim szerint egy kis trükközéssel talán kihúzhatjuk a passzív táppénz megmaradt csökevényével és az álláskeresési járadékkal a szülésig, talán. Persze, csak ha 08.25-én legkésőbb megszülök, vicc...
Na, de úgy döntöttünk, hogy egy hozzáértőbbet bevonunk, egy ilyen kismamákra szakosodott (a telefonos háttérzaj alapján maga is kismama, legalábbis nem rég még az volt) TB tanácsadónak befizettünk 8000 pénzt, cserébe szombaton 1 órás Skype konzultációt nyújt nekünk az infók előzetes áttanulmányozása után...úgyhogy most várom a szombatot, meg a csodát.

De ha valaki foglalkoztatna (rendezvényes, oktatásszervezős és projektes, adminisztratív tapasztalattal) engem pár hónapig, nehogy visszafogja magát! Amúgy sincs semmi kedvem fél évig otthon mereszteni a popóm.

A melóhelyemben meg óriásit csalódtam, innen én már nem várok semmit. Sose tekintettek teljes értékű munkavállalónak (mert én csak határozott idejű "projektes" vagyok), úgyhogy tőlem se várjanak semmi jót itt a vége hajrában...

Nem tudom, hogyan tovább...

Összeomlottam...itt ülök a melóhelyem a szobámban bőgve, és arra várok, hogy valaki jótét lélek rám nyisson, megkérdezze mi a baj, és aztán megoldja a problémámat:(
Az a helyzet, hogy miután az elmúlt hét alatt volt már szinte 90% bizonysággal  megperdzegetett "rendes" szerződéshosszabbítás, szinte idilli új munkakörrel, mára minden összeomlott. mert nemhogy ilyen szerződés hosszabbbítást nem kapok, de a "300 000 Ft költséges táppénz elképzelésembe" sem mennek bele. Féltik a seggüket. amit egyrészt meg is értek, másrészt meg nem, mert itt annyi sumákolást megcsináltak már, hogy nem értem, pont ez mér nem fér bele, pláne, hogy nem a haszonszerzési vágy miatt van.
Szóval, most egyszerűen fogalma sincs, miből lesz pénzünk ezután. Teljesen el vagyok keseredve, úgy harcoltam ezért az elmúlt hétben....

Bejegyzés a világ legtaplóbb "főnökének" - 7.hét betöltve

Esttel történtek miatt sokáig nem bírtam egyszerűen ide írni:(, mert minden, amit írtam volna, olyan kis piszok jelentéktelennek tűnt mellette, hogy már szabályosan szégyelltem magam, de most úgy felnyomták az agyam, hogy muszáj.
Bizton ki merem jelenteni, hogy nekem van a világon a legmocsadékabb főnököm, mert hogy az, aki flegmán, kicsit sem sajnálva, kicsit sem együttérzően bírja közölni a várandós beosztottjával - aki ráadásul  épp azon aggodalmát is megosztotta vele, hogy egyelőre nem tudja biztosan, hogy miből kap tb ellátást-, hogy nettó 100 000 Ft-al kevesebbet kap, az biztos, a legmocsadékabb...
Öröm az ürömben, hogy váratlan pozitív fordult állt elő, és lehet, megoldódni látszik a jövőbeni munkaviszony, ellátás kérdésem, de kivárom a végét, úgyhogy addig nem írom le, mi van, amíg nem tuti. csak hogy legyen még egy dolog, amit titkolni kell...
Jajj, mikor lesz már 12. hét? Nagyon nem bírom ezt a titkolást...kvázi sokmindenki elől bújkálok...pff

28-án tudunk menni Surányihoz legközelebb, mert szabadságon van, jajj, de messze van még... pedig legszívesebben mindennap mennék ultrahangra..:)