Most már ki merem jelenteni, hogy döbbenetes teljesítményt produkált a nemző szervrendszerem: megjött. Nekem, aki a 2 kezén össze tudja számolni, hányszor jött meg magától. A képtelenséget mutatja, hogy először minden másra gondoltam, mi lehet ez a vérzés. Szülés után 5 hónappal és 18 nappal.
(Nemrégiben volt olyan érzésem, mint a Zozis inszemkori peteérés, persze elfelejtettem felírni, mikor volt az.)
Egy a peteérést csak nyomokban tartalmazó korelőzmény utáni mesterséges megtermékenyítés A-Z-ig és "következménye":)
2014. február 19., szerda
2014. február 8., szombat
Játék, kicsit másként
Heniii hívott be ebbe játékba, megtisztelő, úgyhogy akkor írok magamról olyat, ami nem derült eddig ki:):
Ismerjük meg egymást!
A játék a következő:
1. Szerelem: Február 13-án hajnalban lesz 10 éve, hogy Pével összejöttünk egy fősulis bulin:) az a helyzet, hogy én nem igazán emlékszem rá, mert sok, khm..kakaót ittam, de már annyiszor hallottam, hogy olyan, mint ha emlékeznék:) Csak hogy ne gondoljátok, hogy rossz életű vagyok: én már korábban kinéztem őt magamnak, csak aztán közben máshova terelődtem, majd azon az este vissza.
2. Család: Elég szűk a családunk, többek között azért, mert Anyu egyke. Az apai vonalról nem sokat tudok :(, mivel Apum 8 éves koromban meghalt, az ő szülei még az ő tizenéves korában, a temetéskor előkerült öccse pedig pár hónapra rá követte őt...
Abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy aztán kaptam egy kedves, mindenben segítő pótapukát anyu mellé. Nekem van egy bátyám, illetve hát van két "félbátyánk" apu előző házasságából, de ők nem igazán kíváncsiak már ránk, pszichológiailag valahol megmagyarázható.
3. Barátság: Ez egy fájó pont...Szóval nekem nem megy ez a legjobb barátnősdi, többet is elvesztettem, csalódtam...Azt gondolom, hogy ebben is ufó vagyok, és mindig azt várom el mástól, amit tőlem kap, és ez túl sok.
A legmeghatározóbbak:
Általánosban hárman voltunk jóban, ebből valójában ketten "vetélkedtünk" a 3. barátságáért. Mai fejjel szívesen megkérdezném azt a bizonyos harmadikat, hogy ő hogy viszonyult hozzánk, na de ilyet mégsem írhatok rá a facebookon:)
Középsuliban aztán lett egy legjobb barátnőm, akivel azt gondolom, tényleg nem csak én hittem, hogy legjobb barátnők vagyunk, de aztán később csalódtam benne, olyanokat tett, mondott, amik nekem nagyon rosszul estek (én úgy látom, akkor lett ilyen, mikor a most már csak "gyerekei apja" megjelent). Pl: Pét bojkottálta; miután tiniként arról álmodoztunk, hogy mi leszünk egymás tanúi, meg gyerekeink keresztanyjai, az esküvőjére tanújának úgy kért fel "beugrónak", mivel a tesója még nem volt nagykorú...és az esküvő utáni családi vacsin ott ültem egyedül, mint egy hülye, mert Pé már nem "fért be", és mindenki szart rám...persze a vőlegény haverjai valahogy mégis befértek váratlan...., aztán mikor megszületett a kislánya, szinte mindig "könyörögnöm" kellett, hogy mehessek hozzájuk, de egy idő után meguntam, és úgy döntöttem, nem keresem, és ő sem keresett. Pár évre rá kaptam tőle sms-eket, hogy hülye volt, hogy ezt hagyta, és találkozzunk, de a találkozó miatta sosem jött össze. Most meg én voltam a hülye, és ráírtam facebookon, hogy lezárjam magamban ezt az egészet, de kerek perec megírta, hogy őt ez már nem érdekli. Azt gondolom, ez aztán a mai napig kihat rám, és még mindig, sosem fogom túltenni rajta magam...lett is bennem egy védőmechanizmus.
Aztán egy barátságom megerősödni látszott, azt reméltem, lehet újra legjobb barátnőm, de a figyelmetlenségével olyanokat tett, amik nekem nagyon rosszul estek. Tudom, tudom, hogy ő rém dinka, és nem direkt csinálta, de akkor is, belegondolhatott volna az érzéseimbe. Nála már próbáltam nem elnyomni ezeket halkan, hanem kinyilatkoztattam, de úgy tűnik, hogy ez sem volt jó ötlet. :( Ferde pillanatomban neki is írtam nemrég, és utólag belegondolva, elég rosszul fogalmaztam, de még annyi választ sem kaptam tőle, hogy menjek a picsába...(egyébként érdekes, nem akarom a pasikat hibáztatni, de itt is mintha akkor kezdett volna félremenni a dolog, mikor megjelent az életében egy új...)
4. Hobbi: Állandóan lakberendezem a lakásunkat, kreatívkodok, még Zozi mellett is, bár korántsem annyit, mint régen...volt időszak, mikor ékszereket készítettem, próbáltam eladni őket, de a 200Ft-os kínai bóvlik mellett esélyem nem volt.
Szeretek a tárgyaknak új funkciót kitalálni. Pl. egy időben a puzzle volt a mániám, aztán az egyik kirakott képet ékszertartóként hasznosítottam:
Ez meg nem egy nagy találmány, csak vicces a sztorija:), példázza, hogy mennyire el voltam varázsolva várandósan. Az új szekrény tükrös tolóajtójának nem volt foganytyúja, én meg akartam rá rakni valamit, hogy ne a tükröt fogdozzam össze mindig. Hát mi legyen az, két kéz, mintha hátulról átkarolná az ajtót, el is készült, aztán 1-2 hónapra rá a fejemből kinézegetve vettem észre rajta egy apró számolási hibát:))))))):
5. Karrier: kezdésként voltam oktatásszervező, eddigi karrierem csúcsán egy akkor élen járó cégnél rendezvényszervező, de az igencsak a magánéletem rovására ment, ezért azt nem akartam folytatni, és projekt asszisztens irodista lettem a gyerekprojekt támogatása végett, amitől (mármint a melótól) a végén már jól hülyét is kaptam.
Most nagy kérdés és félsz bennem, hogy mi lesz tovább, úgy 1 év múlva...mivel a szakmai tapasztalataim nem túl egysíkúak, és van most jó nagy kihagyás is, (na meg gyerek), elég rosszak az esélyeim. Pláne, hogy a fő profilomnak a szervezést tartom, de rendezvényszervező lenni nem akarok a kreatív szakmában, mert azt családbarátan nem lehet, így eléggé beszűkül a vágyott helyek köre.
Ezért az egyéni vállalkozásban kezdek gondolkozni, keresem a gyerek témában a hiányosságokat, amire lenne kereslet, és megvalósítható, úgyhogy ne habozzatok jelezni az igényeket!
6. Egészség: eddig csak említettem, hogy a nőgyógyászati és bőrproblémák mellett eddig még egy meghatározó "egészségügyi problémám" volt, a csigolyatörésem. Egyiptomban voltunk nászúton, ahol a 2. napon a sivatag nézős programon a terepen a sofőr gyorsan hajtott, és egy gödör annyira megdobott minket, hogy mikor én visszaérkeztem az ülésre, - mint utólag kiderült -, eltörött az L1-es csigolyám (ez deréktájon van). Vszeg annak köszönhető, hogy én ültem leghátul, így rajtam volt a legnagyobb a lendület, és hát nyilván biztonsági öv sem volt a fadeszkás ülőkén. ennek köszönhetően olyan tapasztalatokra tettem szert, mint hogy fekvőbetegként hogy juttatják haza az embert repülővel, mennyivel borzasztóbb az itthoni egészségügyben a helyzet, mint az egyiptomi, biztosító által fizetettben, milyen érzés 3 hónapig merevítőben feküdni otthon...Igazából azt sajnálom, hogy a nászutunknak ezzel lőttek. Mivel nekünk nem volt két fillér, és az egész elúszott, bepótolni sem tudtuk. Elúszott, mivel a szervező utazási iroda, a Karthago Tours, - hiába próbáltuk először szépen, aztán ügyvéddel -, nem ismerte el a felelősséget, "kedvességből" 10%-os kedvezményt ajánlott fel egy esetleges új útból, háhá. Ja, és természetesen a magyar jogszabályok nehogymár az utast védjék, esélyünk nem lett volna pereskedni. Az "érdekesség", hogy a balesetemre rá 1 hónapra ugyanannál a városnál történt az az ominózus többáldozatos buszbaleset, amiről annyit beszéltek. Ugyanaz az ügyvédi iroda foglalkozott az ügyünkkel, és mondták, hogy még annál a durvább esetnél is alig volt esély kártérítésre. Szóval, ha én ott megnyomorodom, vagy meghalok, senkit sem érdekel, de szerencsére, a legjobban úsztam meg ahogy egy csigolyatörést meg lehet, csak a gyengébb gerinc maradt meg.
7. + 1 gyerekes apróság:) Mikor Zozi megszületett, írtam a "névadójának", Tomasevics Zorkának ismeretlenül a facebookon, és ő tündérdrágán válaszolt, minden jót kívánt:)
Na, és hát 6 bloggert tudtam összeszedni, akiket olvasok, és még nem láttam, hogy bevonódtak volna:
- Babaváró blog
- Csodababa kalandjai
- Isolde
- Minden álmunk egy kisbaba
- Sensitive
- Sub Rosa
Ismerjük meg egymást!
A játék a következő:
- Be kell linkelni azt az embert a blogodba, aki felkért a játékra.
- Meg kell osztani magunkról 7 dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
- 7 bloggert meg kell nevezni, be kell linkelni a blogunkba. (na erre már nem biztos, hogy maradt elég jelöltem, megelőzött minden bloggertársam:)
- Majd értesíteni őket a blogjukon, hogy ők a kiválasztottak.
1. Szerelem: Február 13-án hajnalban lesz 10 éve, hogy Pével összejöttünk egy fősulis bulin:) az a helyzet, hogy én nem igazán emlékszem rá, mert sok, khm..kakaót ittam, de már annyiszor hallottam, hogy olyan, mint ha emlékeznék:) Csak hogy ne gondoljátok, hogy rossz életű vagyok: én már korábban kinéztem őt magamnak, csak aztán közben máshova terelődtem, majd azon az este vissza.
2. Család: Elég szűk a családunk, többek között azért, mert Anyu egyke. Az apai vonalról nem sokat tudok :(, mivel Apum 8 éves koromban meghalt, az ő szülei még az ő tizenéves korában, a temetéskor előkerült öccse pedig pár hónapra rá követte őt...
Abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy aztán kaptam egy kedves, mindenben segítő pótapukát anyu mellé. Nekem van egy bátyám, illetve hát van két "félbátyánk" apu előző házasságából, de ők nem igazán kíváncsiak már ránk, pszichológiailag valahol megmagyarázható.
3. Barátság: Ez egy fájó pont...Szóval nekem nem megy ez a legjobb barátnősdi, többet is elvesztettem, csalódtam...Azt gondolom, hogy ebben is ufó vagyok, és mindig azt várom el mástól, amit tőlem kap, és ez túl sok.
A legmeghatározóbbak:
Általánosban hárman voltunk jóban, ebből valójában ketten "vetélkedtünk" a 3. barátságáért. Mai fejjel szívesen megkérdezném azt a bizonyos harmadikat, hogy ő hogy viszonyult hozzánk, na de ilyet mégsem írhatok rá a facebookon:)
Középsuliban aztán lett egy legjobb barátnőm, akivel azt gondolom, tényleg nem csak én hittem, hogy legjobb barátnők vagyunk, de aztán később csalódtam benne, olyanokat tett, mondott, amik nekem nagyon rosszul estek (én úgy látom, akkor lett ilyen, mikor a most már csak "gyerekei apja" megjelent). Pl: Pét bojkottálta; miután tiniként arról álmodoztunk, hogy mi leszünk egymás tanúi, meg gyerekeink keresztanyjai, az esküvőjére tanújának úgy kért fel "beugrónak", mivel a tesója még nem volt nagykorú...és az esküvő utáni családi vacsin ott ültem egyedül, mint egy hülye, mert Pé már nem "fért be", és mindenki szart rám...persze a vőlegény haverjai valahogy mégis befértek váratlan...., aztán mikor megszületett a kislánya, szinte mindig "könyörögnöm" kellett, hogy mehessek hozzájuk, de egy idő után meguntam, és úgy döntöttem, nem keresem, és ő sem keresett. Pár évre rá kaptam tőle sms-eket, hogy hülye volt, hogy ezt hagyta, és találkozzunk, de a találkozó miatta sosem jött össze. Most meg én voltam a hülye, és ráírtam facebookon, hogy lezárjam magamban ezt az egészet, de kerek perec megírta, hogy őt ez már nem érdekli. Azt gondolom, ez aztán a mai napig kihat rám, és még mindig, sosem fogom túltenni rajta magam...lett is bennem egy védőmechanizmus.
Aztán egy barátságom megerősödni látszott, azt reméltem, lehet újra legjobb barátnőm, de a figyelmetlenségével olyanokat tett, amik nekem nagyon rosszul estek. Tudom, tudom, hogy ő rém dinka, és nem direkt csinálta, de akkor is, belegondolhatott volna az érzéseimbe. Nála már próbáltam nem elnyomni ezeket halkan, hanem kinyilatkoztattam, de úgy tűnik, hogy ez sem volt jó ötlet. :( Ferde pillanatomban neki is írtam nemrég, és utólag belegondolva, elég rosszul fogalmaztam, de még annyi választ sem kaptam tőle, hogy menjek a picsába...(egyébként érdekes, nem akarom a pasikat hibáztatni, de itt is mintha akkor kezdett volna félremenni a dolog, mikor megjelent az életében egy új...)
4. Hobbi: Állandóan lakberendezem a lakásunkat, kreatívkodok, még Zozi mellett is, bár korántsem annyit, mint régen...volt időszak, mikor ékszereket készítettem, próbáltam eladni őket, de a 200Ft-os kínai bóvlik mellett esélyem nem volt.
Szeretek a tárgyaknak új funkciót kitalálni. Pl. egy időben a puzzle volt a mániám, aztán az egyik kirakott képet ékszertartóként hasznosítottam:
Ez meg nem egy nagy találmány, csak vicces a sztorija:), példázza, hogy mennyire el voltam varázsolva várandósan. Az új szekrény tükrös tolóajtójának nem volt foganytyúja, én meg akartam rá rakni valamit, hogy ne a tükröt fogdozzam össze mindig. Hát mi legyen az, két kéz, mintha hátulról átkarolná az ajtót, el is készült, aztán 1-2 hónapra rá a fejemből kinézegetve vettem észre rajta egy apró számolási hibát:))))))):
5. Karrier: kezdésként voltam oktatásszervező, eddigi karrierem csúcsán egy akkor élen járó cégnél rendezvényszervező, de az igencsak a magánéletem rovására ment, ezért azt nem akartam folytatni, és projekt asszisztens irodista lettem a gyerekprojekt támogatása végett, amitől (mármint a melótól) a végén már jól hülyét is kaptam.
Most nagy kérdés és félsz bennem, hogy mi lesz tovább, úgy 1 év múlva...mivel a szakmai tapasztalataim nem túl egysíkúak, és van most jó nagy kihagyás is, (na meg gyerek), elég rosszak az esélyeim. Pláne, hogy a fő profilomnak a szervezést tartom, de rendezvényszervező lenni nem akarok a kreatív szakmában, mert azt családbarátan nem lehet, így eléggé beszűkül a vágyott helyek köre.
Ezért az egyéni vállalkozásban kezdek gondolkozni, keresem a gyerek témában a hiányosságokat, amire lenne kereslet, és megvalósítható, úgyhogy ne habozzatok jelezni az igényeket!
6. Egészség: eddig csak említettem, hogy a nőgyógyászati és bőrproblémák mellett eddig még egy meghatározó "egészségügyi problémám" volt, a csigolyatörésem. Egyiptomban voltunk nászúton, ahol a 2. napon a sivatag nézős programon a terepen a sofőr gyorsan hajtott, és egy gödör annyira megdobott minket, hogy mikor én visszaérkeztem az ülésre, - mint utólag kiderült -, eltörött az L1-es csigolyám (ez deréktájon van). Vszeg annak köszönhető, hogy én ültem leghátul, így rajtam volt a legnagyobb a lendület, és hát nyilván biztonsági öv sem volt a fadeszkás ülőkén. ennek köszönhetően olyan tapasztalatokra tettem szert, mint hogy fekvőbetegként hogy juttatják haza az embert repülővel, mennyivel borzasztóbb az itthoni egészségügyben a helyzet, mint az egyiptomi, biztosító által fizetettben, milyen érzés 3 hónapig merevítőben feküdni otthon...Igazából azt sajnálom, hogy a nászutunknak ezzel lőttek. Mivel nekünk nem volt két fillér, és az egész elúszott, bepótolni sem tudtuk. Elúszott, mivel a szervező utazási iroda, a Karthago Tours, - hiába próbáltuk először szépen, aztán ügyvéddel -, nem ismerte el a felelősséget, "kedvességből" 10%-os kedvezményt ajánlott fel egy esetleges új útból, háhá. Ja, és természetesen a magyar jogszabályok nehogymár az utast védjék, esélyünk nem lett volna pereskedni. Az "érdekesség", hogy a balesetemre rá 1 hónapra ugyanannál a városnál történt az az ominózus többáldozatos buszbaleset, amiről annyit beszéltek. Ugyanaz az ügyvédi iroda foglalkozott az ügyünkkel, és mondták, hogy még annál a durvább esetnél is alig volt esély kártérítésre. Szóval, ha én ott megnyomorodom, vagy meghalok, senkit sem érdekel, de szerencsére, a legjobban úsztam meg ahogy egy csigolyatörést meg lehet, csak a gyengébb gerinc maradt meg.
7. + 1 gyerekes apróság:) Mikor Zozi megszületett, írtam a "névadójának", Tomasevics Zorkának ismeretlenül a facebookon, és ő tündérdrágán válaszolt, minden jót kívánt:)
Na, és hát 6 bloggert tudtam összeszedni, akiket olvasok, és még nem láttam, hogy bevonódtak volna:
- Babaváró blog
- Csodababa kalandjai
- Isolde
- Minden álmunk egy kisbaba
- Sensitive
- Sub Rosa
2014. február 7., péntek
Pajzsmirigy UH
Felhívtam a Flóros ultrahangos helyet, ahol júniusra adtak volna időpontot, bepróbáltam a kerületi rendelőt, de a márciusit is késeinek tartottam, mivel azért aggaszt a szitu.Így úgy döntöttem, maradok a kényelmes, gyors, de költséges megoldásnál, elmentem a séta távra lévő magánba.
Vicces érzés volt, hogy a nyakamat UH-zták...na, de a lényeg, nem talált semmi kóros elváltozást, úgyhogy majd a vérvételtől okosabbak leszünk, hétfőn megyek...
Vicces érzés volt, hogy a nyakamat UH-zták...na, de a lényeg, nem talált semmi kóros elváltozást, úgyhogy majd a vérvételtől okosabbak leszünk, hétfőn megyek...
2014. február 3., hétfő
5 hónapos
Zozi 5 hónaposan:
Fizikailag:
Napirend (most kicsit képlékeny a 2 alvásra csökkenés miatt):
Fizikailag:
- 7940 kg (csökkent a súlynövekedése, 600gr-ot hízott 1 hónap alatt)
- sztem kb. 68-70 centi lehet, mert a 3-6 hós ruhák még éppen jók rájuk
- ruhaméret: 3-6 hós ruhákból már van, ami nem játszik, és már a 6-9hósak is a rendszerben vannak. Érdekes, eddig rugiba öltöztettem általában egy átlag itthon levéshez (átlagban 25-27 fok van), most már inkább body+nadrágba.
- pelusméret: 3, változatlanul
- pelus használat: változatlanul alap esetben 5db/nap, de inkább 6-ot mondanék
- 1 napi kajaadag: a mennyiség nem változott nagyon, az átlag 840ml, de volt, hogy 1035ml, és volt, hogy csak 690ml: DM-es PRE tápszer + 1 kaja tejellátós tej + ÉÉS már a 10-11 órai az valami gyümi és/vagy zöldség püré, eddig sorrendben: alma, barack, sütőtök, répa, krumpli. Ha ízlik neki, és kellően éhes, megeszik egy 180-200ml-es pohárral, és iszik is hozzá egy 10-20ml vizet. Most kezdtek el agyalni, hogy a gabonaféle és a husi hogy legyen...na meg a zsiradék (=olaj).
- Leginkább hason van, nagy ritkán fordul hátra, úgyhogy sztem ebből előbb mászás lesz, mint ülés
- Hason fekve már a teljes felkar tartás mellé, már a popóját is felemeli, térdel, kicsit már elkezdett hintázni. Eddig tolatott ezért, de talán ma már többet ment előre, mint hátra:)
- Hason fekve secperc alatt körbeforog
- Hason fekve is gond nélkül fog, nyúl (néha olyan magasra, messzire, hogy el is dől)
- Mindent meg akar kaparintani. Most már uncsik a legális játékai, azok a dolgok kellenek, amiket "nem szabad" :) A játékok annyira jók, hogy a kincsesládát kiborítsa, és kipakolja belőle őket.
- Pelust cserélni már kis kihívás..
- Ja, azt még az előző hóban is írhattam már, hogy a címkéket imádja, a középső, mutató és hüvelykujjával birizgálja őket.
- A játszószőnyeget rendszeresen elhagyja, vagy összefötri. Ugyanis a kis okos rájött, hogy ha valamit nem ér el, akkor az alatta lévő szőnyeggel/pelussal húzza oda.
- Még mindig mindent a szájába vesz
- A foga még mindig nincs kint, továbbra is úszunk a nyálban
- Nagyon nevet legtöbbször, ha azt játszom vele, hogy "leejtem", vagy összepuszilgatom. Bár ez utóbbiban olyan, mint a macskák, csak akkor szereti, ha babusgatják, ha ő akarja:)
- A befelé forduló lábaira kptunk végül cipőt, éjszaka, alváshoz hordja, de nem nagyon zavarja.
- A láb evés már le is csengett nagyjából
- Ülés: a babakocsiban volt, hogy felhúztuk, és megkapaszkodva ülve maradt. Az ölemben etetéskor feltolja magát könyökkel
- Elkezdte rázni, csapkodni a játékokat
- Ha szólok neki, rám figyel
- az idegenektől már jobban tart, volt már kis sírás is
- Pár hete egy ideig egyfolytában berregve fújta a nyálát, aztán egy időben tátogott, utána az alsó ajkát szívta be folyton, most épp rikolt, kiabál cukin ezzel válaszol is:)
- Ha csodálkozik, mondja, hogy "ó" :)
- Köhögés után a "kuckuc"-ra, tüsszentés után a "hapci"-ra mindig vigyorog. Ja, és a "puncis"-ra is :)
- napközbeni elalvás még mindig nehéz, pláne, hogy 1 hónapja még a babakocsiban alust leginkább, de szembesültem vele, hogy hamarosan kinövi a mózesét, úgyhogy most már a kiságyban altatom. viszont jó hír, hogy úgy néz ki, átáll a napi 2 alvásra (korábban 1-2x fordult elő, viszont az elmúlt 5 napban mindig), és akkor csak 1x kell "nyűglődni, a másiknál meg úgyis megyünk sétálni, úgy könnyen elalszik.
- Éjszaka ebben a hónapban gyakrabban előfordult 1-1 pillanatnyi felsírás
- csökkent kicsit a napi alvás, éjszaka inkább már "csak" 11 órát alszik, napközben 2-őt
- Mióta a játékok uncsik, és már nagyon menne, már mindenhova lerakom, van a hálóban és a gyerekszobában is pokróc a földön (hogy lemásszon róla...:)) A konyhában a babakocsiban már nem sokáig szeret lenni, sajnos
Napirend (most kicsit képlékeny a 2 alvásra csökkenés miatt):
- 7:15 körül kelés, reggeli táp
- 10-11 körül délelőtti alvás, előtte vagy utána
- 10:30 körül tízórai gyümi/zöldség
- 13:00 körül táp ebédre
- 15-16 körül délutáni alvás
- 16:30 körül tej uzsonna
- 19:00 körül fürdés
- 19:30 körül táp vacsora
- 20:00 körül lefekvés, alvás reggelig:)))))
 |
| ideje hozzászokni, hogy már nem csak játszószőnyegen van... |
 |
| a függöny... |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)