2014. április 7., hétfő

Laryngitis subglottica avagy krupp

Azért tűntem el ennyi időre, mert sajna a hó végi program a betegeskedés-kórházazás volt. Nem kell megijedni, utólag megítélve nem volt nagy para, és igazából a 3 nap kórház se kellett volna....ha még egyszer előfordul ugyanilyen, már nem is fogjuk hívni az ügyeletet.
Szóval történt, hogy egyik nap Cucu kissé nyűgibb volt a szokottnál, de ezt betudtuk annak, hogy mi is nyűgösebbek voltunk (ez másik sztori, inkább hagyjuk, miért), illetve jött a szokásos jolly joker, biztos a fogzás. Aztán másnap is folytatódott kicsit, de késő délután, este, társult hozzá a rekedtség is, de semmi más, ezért kicsit korábban letettük aludni. Aztán rá 2 órára keservesen felsírt, ahogy nem szokott, és míg sírt, nagyon nehezen, hangosan vette a levegőt, miután megnyugtattam, elmúlt, de látszott, hogy nagyon elesett szegényem:( Mivel ekkor már 38,1 volt a hőmérséklete, felhívtuk az ügyeletet, kijöttek, és végül kórházba (Üllői úti Heim Pál) küldtek minket, ahol szokásos minimum, 3 nap (mert hogy ha észre vettétek, ennél rövidebb időt manapság senki nem tölt kórházban, mivel ennyi idő után tudnak teljes pénzt kapni a fekvőbetegek után a kórházak, no komment..) után szabadultunk. A kórház természetesen borzasztó volt, a már mászó Cucunak olyan volt, mint ha egy kis vadállatot zártak volna ketrecbe, mivel egész nap vagy a kezemben, vagy a rácsos ágyában volt, mert hogy én ott le nem rakom a földre...szerencsére bent lehettem vele végig, nem is hagytam volna ott. Igazából ott nem történt vele semmi olyan, amit itthon ne tudtunk volna megcsinálni (inhalálás, hőmérőzés, pisi minta vétel, ennyi...), és el is mondták, hogy ha valamikor ne adjisten újra előfordulna, már mit csináljunk (vagyis csak vészhelyzetben hívjunk segítséget) Azért nyilván nem bántam meg, hogy bent voltunk, első gyerekes szülőként, első komoly bajnál nem vakmerőzök, ez is egy tapasztalat volt, és ha lehet, még közelebb hozott minket:), az új szituban csomó mindent megtudtam a gyerekemről, amit egyébként nem próbáltam volna ki még jó ideig, hogy ne háborgassam a rendszert. (Pl. máshol alvás, napirendtől óriás eltérés, együtt alvás, stb.) A legnagyobb konklúzió az volt, hogy szerencsére 3 nap nem vágja tönkre a rendszert, és mikor hazaértünk, ment minden újra a legnagyobb kerékvágásban, és mint kiderült, imád itthon lenni, és a kiságyában aludni :)

Itt amúgy van egy remek összefoglaló a betegségről (=Laryngitis subglottica=hangszálak alatti gégegyulladás), és annak egyik tünetéről (=krupp), amiről én most itt nem is írnék külön.

UI: érdekes, mert a klasszikus kruppos, kutyaköhögés Cucunak nem is volt szerencsére, csak 1-2 síráskor, vszeg enyhébben megúsztuk, tán az alapból menő párásító miatt, nemtom....vagy csak mert a lányom olyan erős, mint egy bivaly:)

Nemsoká megírom a 7hós státuszt is most már....

4 megjegyzés:

  1. Pont abban a pillanatban kattintottam ide hogy megkérdezem mi újság, miért nem írsz mostanság, amikor közzétetted ezt a bejegyzést. Sajnálom a kórházat, de örülök, hogy nincs nagy gond.

    VálaszTörlés
  2. Hú, örülök, hogy végül minden rendben, már nekem is hiányoztatok! ��

    VálaszTörlés